Napfényhez igazodva

A világítás, akár természetes, akár mesterséges, a bolygónkon található minden életformára hatással van. Az embereknél döntő mértékben szerepet játszik a cirkadián ritmus szabályozásában, amely belső óránk „járásának” egyik fő komponense. A cirkadián ritmus természetesen nincs szinkronban a mesterséges órákkal.

Gondolkozott már azon, hogy miért állítja be minden este a szundi gombot extra 15-30 perc reggeli alvásra? A Royal Philips több mint 10 éves kutatás után összeállított egy „Fehér Könyvet”, amely betekintést ad arra, hogy mi a fény hatása az alvás/ébrenlét ciklusra, az úgynevezett „cirkadián ritmusra”. Ebből kiderül, hogy annak a fénynek minősége és mennyisége, amely egész héten ér minket felelős – például – hétfő reggeli szenvedéseinkért. Sőt, a fény végső soron meghatározza, hogy Ön reggel élénk e, vagy éppenséggel egy éjszakai bagoly.

A világítás, akár természetes, akár mesterséges, a bolygónkon található minden életformára hatással van. Az embereknél döntő mértékben szerepet játszik a cirkadián ritmus szabályozásában, amely belső óránk „járásának” egyik fő komponense. A cirkadián ritmus természetesen nincs szinkronban a mesterséges órákkal. Ehelyett egy kicsit lassabban fut: számára 24 óra 30 percig tart egy nap át átlagosan. Ez azt jelenti, hogy ha természetesen lehetne aludni, akkor 30 perccel később ébrednénk fel minden nap. Ha ez a hosszabb periódusidő okozta eltolódás nincs kiegyensúlyozva a hét végén, egyre többet nyomogatjuk a szundi gombot – ami természetesen nem oldja meg a ciklus-asszinkron problémáját.

Vajon szabályozható-e a cirkadián ritmus? Az ébresztőórák csupán alkalmi kontrollját teszik lehetővé a mi természetesen lassabb cirkadián ritmusunk következtében előálló időeltolódás kezelésének. De a Philips kutatói nemrég felfedezték, hogy ha egy különleges minőségű fény éri szemünk fotoreceptorait, az nem csak szabályozza a szervezetünk bioritmusát, de valójában „reset”-ként funkcionálhat minden egyes nap – gyakorlatilag „újraindítja’ belső óránk.

Évezredek óta, mi emberek, akárcsak a többi földi állat, a felkelő és lenyugvó nap által szabályozzuk belső óránkat anélkül, hogy észrevennénk. Kiderítettük, hogy a nagy intenzitású, kék komponensben gazdag mesterséges fény is lenullázhatja belső óránkat, mert minőségileg hasonlít a természetes reggeli fényhez. Manapság a mindennapi életben egy olyan tendencia érvényesül, hogy túl keveset alszunk a munkahéten, és sokáig lustálkodunk a hétvégén. A hosszabb alvás kompenzálhatja valamelyest a hét közben kumulálódott pihenés hiányt, de elállítja biológiai óránkat, ami ennek következtében „rosszul járhat” a következő héten, okozva – egyebek között – a borzasztó hétfő reggeli szenvedést.

“A természet üzenete egyértelmű,” mondja Luc Schlangen kutató. “Testünkben az evolúció során kialakult egyfajta kormánykerék, amely állandóan beállítja alvás/ébrenlét ciklust, a nap fénye változásához igazodva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy alkalmazkodjunk az évszakok változásával együtt változó különböző hosszúságú nappalokhoz. Mi segíthetünk szabályozni belső óránkat megfelelő világítás biztosításával, például úgy, hogy fényesebb irodai világítást biztosítunk hétfő reggel. ”

A kék komponensben gazdag reggeli intenzív fény expozíció felgyorsíthatja a cirkadián ritmust, lehetővé teszi, hogy teljesen felébredjünk korábban, és ezáltal javítja napi működésünk, optimalizálja teljesítőképességünk.

Derk Jan Dijk, az University of Surrey professzora hozzáteszi, “Megfelelő elsötétítés néhány órával lefekvés előtt elősegítheti a könnyebb elalvást és a nyugodtabb kezdő alvási állapotot, és ez megakadályozza, hogy belső óránk mutatója eltolódjon. Ha ellenkező irányba szeretnénk átállítani az órát, akkor kapcsoljunk be ébredés után egy kifejezetten nagy intenzitású kékben gazdag fényforrást.”
Az energia hatékony, változtatható intenzitású és változatos spektrum-összetételű világítástechnikai termékek otthoni, irodai, iskolai és kórházi környezetben képesek fokozni az éberséget, növelni a termelékenységet, nyugodtabbá tenni az alvást, és javítani a hangulat.

Szemlézte: Kolin Péter
Forrás: eLitMed.hu