Pályaválasztás szívből
Akkor lesz valaki jó helyen az életében, ha harmóniában van a munkájával – vallja beszélgetőtársam, Szuhai Nóra pályaválasztási tanácsadó… Ezért fontos, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatal megtalálja a személyiségének, képességeinek, generációja elvárásainak megfelelő szakmai irányokat, amelyek elvezetnek a sikerélményt, és örömet jelentő karrier felé.
– A merre tovább kérdése először az általános iskola után lesz gyakran hónapokon át tartó dilemma a családok életében. Miben tud segíteni a pályaválasztási tanácsadó?
– Ahhoz, hogy ki-ki megtalálja a maga útját, olyan alapkészségeket tárunk fel, amit majd a középiskola, s később az egyetem tovább tud erősíteni. Minden embernek vannak jól feltárható képességei, érdeklődési köre, lehet tudni, hogy analitikusan vagy szintetikusan gondolkodik, vagy hogy mi okoz számára örömet, mivel ért el sikereket. Egyértelműen kideríthető, hogy a tanuló a matematika, a nyelv, a természettudományok, a technika vagy társadalomtudományok iránt fogékony. Mindezt figyelembe véve tudunk olyan irányokat mutatni, amelyekben otthonosan képes mozogni.
– Egy általános iskolás esetében mi látható?
– Az érdeklődésüket és a személyiségüket meghatározó adottságok egyértelműen látszanak. Mi ezek feltárásával teszünk javaslatokat a karrier irányokra.
Különböző nehézségi és tanulmányi szintek bemutatásával tanulmányi ívet mutatunk, s habár ezek az irányok személyre szabottak, néha tartós elköteleződést igényelnek, de minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy ha elindul a megvalósítás, sok esetben egy váratlan szituáció átírhatja.
– Nem túl korai a pályaválasztással foglalkozni 13-14 éves korban?
– A középiskola már a szakképzésre készít fel, legyen az érettségire épülő szakképzés, vagy felsőoktatás. A szakgimnáziumott választó diákok egy ér telműen valamilyen szakma felé orientálódnak, de legtöbben már a gimnáziumot is az érdeklődési területüknek megfelelően választják. A döntést alaposan meg kell fontolni, ehhez nyújtunk támogatást. 13-30 éves korig jönnek hozzánk fiatalok, és sokszor azt látjuk, hogy az a karrierív, amit elkezdtek, nem egyezik az
alapkészségeikkel, a tehetségükkel. A választásaikat gyakran befolyásolják a szülők, a lakóhely elhelyezkedése, s kevésbé figyelnek arra, hogy miben tehetséges a gyerek, mi az érdeklődési területe, miben lehetne sikerélménye a tanulásban, később a munkában.
– Tehát ezzel azt mondja, hogy könyen el lehet rontani a pályaválasztást?
– Szorongásra nincs ok, az a jó hírem, hogy akkor sincs késő változtatni, amikor már a felsőoktatásban, vagy a munkaerőpiacon van a fiatal. A cél, hogy
helyrebillenjen a tanuló, a képességeit és a számára elérhető karrierlehetőségeket alapul véve. A változtatás persze nem mindig egyszerű, rugalmasságra,
nyitottságra van szükség minden szereplő esetében.
– A középiskolák sorában hol látja most a szakgimnáziumok presztízsét?
– Nagyjából 20-30 éve az egész világon megfigyelhető folyamat, hogy a fiatalok közül egyre többen célozzák meg a felsőoktatást, s nem ritka, főként az Y generációnál, hogy akár 30 éves korukig kitolják az egyetemista létet. Eközben a szakgimnáziumok presztízse sajnálatos módon csökkent. Manapság egyre több szó esik a szakképzett munkaerő hiányáról, ami jó esetben visszabillenti majd az egyensúlyt a szakgimnáziumok felé. A mai magyar munkaerőpiac még mindig papíralapú, holott a diploma megszerzése után még sok-sok évet kell eltölteni a szakmában addig, amíg az ember megszerzi a munkájához szükséges tapasztalatokat. Egy értelmű, hogy kellenek a kompetenciák, fontosak a gyakorlati szakirányú képzések, hiszen óriási problémát jelent, hogy nincs megfelelőszámú szakember!
– Sokan talán attól tartanak, hogy a szakgimnáziummal véget is ér egy karrier út. Ebből a szempontból hogyan látja az egészségügyi pályát?
– Ezen a szakterületen a bőség zavarával küzdünk. Az egészségügyi karrier végtelen lehetőséget kínál, ráadásul több szakirányon belül is. A szakgimnázium elvégzésével nemhogy bezárulnak, ha nem kinyílnak az ajtók azok számára, akik valamikor tovább akarnak tanulni főiskolán, egyetemen, esetleg egy másik
szakirányban. S még egy fontos szempont az, hogy a tanulást ma már nem úgy el kell elképzelni, hogy az az első érettségi vagy az első diploma megszerzésével egy életre bezárul. Sok felnőttel találkozom, akik az iskoláik befejezése után ismét tanulnak a változatos munka, a kedvezőbb bér miatt, vagy
egyszerűen azért, mert kedvet kapnak valami új ismeret elsajátításához.
– Kiknek ajánlja az egészségügyi pályát?
– Ahhoz hogy ezen a területen valaki megtalálja a számára ideális munka- és karrier lehetőséget, négy területet veszünk figyelembe: az ismeretek, a tudás
befogadására való alkalmasságot; a szociális szerepeinek és értékeinek fontosságát; a személyiségének összetevőit, pl.: (empátia, türelem, szociális érzékenység, felelősségvállalás) és a motivációit. Ha ezeknek az alapértékeknek a megfelelő kombinációját látom, akkor ajánlom az egészségügyi pályát a fiatalnak.
Mit szeretne a mai generáció?
A pályaválasztás az Y és a Z generáció számára aktuális, az ô szüleik az úgynevezett X generációhoz tartoznak. A generációs különbségeket ma már nem
csak a korosztályból fakadó eltérések és a szokások befolyásolják, hanem jócskán meghatározza korunk technológiai fejlődése. Meghatározza a különböző szakmák felé való elköteleződésüket, a munkához való hozzáállásukat, igényeiket a karrierrel és a személyes életvezetésükkel kapcsolatban.
X generáció, a szülők (1960 és 1983 között születtek)
A technológia elsőként ennek a generációnak az életét befolyásolta. Pályakezdőként a munkaerőpiacon jó esélyel indultak, inkább felnőtt korukban
szembesültek olyan kihívásokkal, amelyeknek nem tudtak eleget tenni. Karrierjük nagyjából a rendszerváltással kezdődött, jellemzően kemény munka
árán értek el eredményeket.
Y generáció (1984 és 1994 között születtek)
A számítógépekkel együtt nőttek, szüleik mindennél fontosabbnak tartották, hogy megadják nekik azt a szabadságot, amelyet ők felnőttkorukban tapasztaltak, a rendszerváltás után. Az önmegvalósítás, a karrierépítés mindennél fontosabb számukra, jellemző rájuk, hogy sokáig tanulnak, fontos számukra a minél több kompetencia elsajátítása.
