Mit hozott az életünkbe a Covid-19?

A járvány megannyi új fogalmat és gyakorlatot hozott az életünkbe.

Sokunknak alapjaiban rendezte át az életét, illetve kerültek közel hozzánk olyan dolgok, amikről korábban legfeljebb hallottunk, vagy filmeken láttunk. A kialakult helyzet megéreztette a félelmet, hozott szorongást, bezártságot, elszakított a barátoktól, az osztálytársainktól, a megszokott életünktől, de sok mindent meg is tanultunk. Például azt, hogy miért fontos a fertőtlenítés, a szánk elé tenni a kezünket, ha tüsszentünk, vagy köhögünk, de talán azt is: hogyan és miért kell figyelnünk egymásra, szüleinkre, nagyszüleinkre és már tudjuk, rajtunk is múlhat az ő életük. Az elmúlt hónapok olyan új helyzeteket hoztak, amikkel egyikünk sem találkozott. Sem mi, sem a szüleink. Vegyünk sorra néhány változást, amivel együtt kell élnünk a Covid-19 miatt.

Eleinte kicsit viccesnek, izgalmasnak találtuk, hogy mostantól el kell takarnunk az arcunkat, amit eddig legfeljebb farsangkor, vagy ázsiai turistáknál láttunk. Ma viszont óhatatlanul a mindennapjaink része ez a védelem. Büntetés járhat érte, ha a nélkül lépünk be a boltba, vagy ülünk fel a buszra, villamosra, sok helyre be sem engednek, ha nem viseljük. Ugyan sokan fölösleges nyűgnek tartják, mások a legszuperebb szűrővel vértezték fel magukat, a maszk már valóságos divatot is teremtett. És mi ellen véd? Bizonyos fokú védelmet nyújt a koronavírussal szemben, de nem 100 százalékosat! Nagyon fontos a maszk körültekintő használata: vagyis legyen tiszta a kezünk, amikor felhelyezzük, simuljon jól az arcunkra, a felhelyezés után már ne piszkáljuk, ne igazítsuk, ne húzzuk le beszédhez, orrfújáshoz. A szájmaszkok általában egyszer használhatóak, de ha „tartós” maszkunk van, újrahasználat előtt fertőtleníteni kell, minimum 60 fokos mosással vagy fertőtlenítőfolyadékkal.

„Moss kezet!” – ismerős mondat, mielőtt leülünk az étkezőasztalhoz, többségünk leginkább afféle szülői fegyelmezésnek gondolta az egészet, de talán sohasem értette meg ennek a lényegét. Most viszont úton-útfélen kint vannak a fertőtlenítők, sohasem került ennyire a központba ez a kérdés. De tudtad, hogy maga az ötlet a világon először egy magyar orvosnak jutott az eszébe? Semmelweis Ignácot az egész világ ismeri, ő mondta ki először, hogy a kézmosás az egyik leghatékonyabb módszer a betegségek terjedésének megakadályozására. A saját korában kevesen hittek a magyar orvosnak és a társadalom figyelmen kívül hagyta az intelmeit. Pedig Semmelweis Ignác már 1847-től alkalmazta a gyógyításban ma már alapvető higiéniai gyakorlatot, a rendszeres kézmosást a fertőzések terjedésének elkerülésére. A fiatal magyar orvos 1845-ben kezdett el a Bécsi Közkórház szülészeti osztályán dolgozni, ahol hamarosan felfigyelt az egyik kórterem rendkívül magas halálozási arányára, aminek senki sem tudta az okát. Rájött arra, hogy az orvosok, ápolók, akik az egyik pillanatban a beteggel foglalkoztak, vagy éppen a boncteremben dolgoztak, kézmosás nélkül vezették le a szülést. Fiatal nők százai, ezrei nem élték túl a fertőzést, amit maguk az orvosok terjesztettek. Ma már jól tudjuk, hogy a szappanos kézmosás a vírusok leghatékonyabb ellenszere.

„Tedd a szád elé a kezed, ha köhögsz, vagy tüsszentesz!” – a másik alap szülői utasítás, amit szintén nem igazán értettünk. Ámde most szinte összerezzenünk, ha valaki figyelmen kívül hagyja. Már-már automatikusan tesszük a szánk elé a kezünket és nemcsak illemszabály miatt, hanem azért is, mert tudjuk, hogy a kórokozók nyál útján terjednek. Ha éppen nincs nálunk zsebkendő, a könyökhajlatba is lehet tüsszögni vagy köhögni, a lényeg, hogy ne kerüljön a láthatatlan kórokozó a levegőbe.

Sokunknak talán a nagyival vagy nagypapával van a legszorosabb kapcsolata. Tanulunk tőlük, szeretjük hallgatni a történeteiket, elmenni hozzájuk a legfinomabb borsólevesre és palacsintára. De eddig nem is igazán fordult meg a fejünkben, hogy baj érheti őket. Hogy az ő egészségük sokkal nagyobb veszélyben lehet járvány idején, mint a fiatalabb generációké. Most már talán mindenki megértette, hogy a nagymamáról, nagypapáról gondoskodnunk kell, néha pont azáltal, hogy nem találkozunk velük. Napestig bújtuk eddig is a netet, és az internet, a laptop elektronikus pórázunkká vált, de eddig leginkább a barátok, a szórakozás miatt. A járvány viszont új szerepet adott eszközeinknek Az elmúlt hónapokban már kötelezettségből is a gép elé kellett ülnünk, új világot nyitott, hogy a tanárunkkal csak így találkozhatunk, nincsenek osztálytársak, legfeljebb a virtuális térben és mindent otthonról csinálunk. Magyarország élen jár az oltási rend terén, vagyis a legtöbb kórokozó ellen kötelező, némelyek esetében ajánlott az oltás, de sokan még nálunk is ellenérzésekkel voltak ezekkel szemben. Most viszont úgy tűnik, megértettük, hogy miért is jó megelőzni a bajt és várjuk a Covid-19 elleni védelmet.

További hírek