Honnan ismerem föl?
Tudományos, áltudományos, vagy egyenesen manipulatív? Hogyan tájékozódjunk a minden pillanatban ránk zúduló információtengerben? Ma már egészen profin vezetnek meg minket a különböző hírgyártók, gyakran teljesen hitelesnek tűnő információkkal van tele virtuális világunk, igyekeznek legtöbbször egészségügyi tudatosságunkat „segíteni”, inkább irányítani. Dr. Ilku Lívia szakértő, szaktanácsadó, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője segít abban, hogyan tudunk szűrni, a valóban hiteles információkat megtalálni. Mi a forrás, hol publikálták és ki a szerző? – ez a három kulcskérdés, ami nélkül nem is lehet tudományos egy cikk.
Egyre nagyobb a tudásvágyunk, válaszokat keresünk, vagy csak úgy szörfölünk a világhálón, ahol már kéretlenül is megtalálnak a különböző hangzatos című topikok. Izgalmasak, különlegesek, csodákat ígérők, vágyainkat megfogalmazó üzenetekkel. Mi meg persze szeretnénk elhinni, mert jól hangzik, épp a mi problémánkra ígér megoldást, vagy éppen an annyira tudományosnak hat, hogy fel sem merül, hogy az egész egy manipuláció. Igaz, vagy hamis, honnan tudhatom?
„Nagyon nehéz a szűrés, főleg az egészségünket érintő oldalaknál, mert azok már sokszor elképesztően profin vannak felépítve. Teljesen tudományosan, hihető megállapításokkal. Elkapod a fókuszt, majd jön az alaptézis és onnan olyan távlatokba el tud vinni, aminek semmi köze a nyitó üzenethez. És vannak persze a józan ésszel, laikusként is teljesen egyértelműen hihetetlen szalagcímek, mint például, hogy a C-vitamin gyógyítja a rákot, vagy ettől és ettől a sampontól visszanő a hajad, vagy visszakapod az eredeti hajszínedet, a természetes potencianövelő, vagy a klasszikus »egy hét alatt lefogysz koplalás és testmozgás nélkül«. Itt a mi vágyainkat fogalmazzák meg és kínálják »ezüst tálcán«, amit nyilván el akarunk hinni, az illúziót árulják, ezért kevésbé is vagyunk gyanakvóak.
Ez különösen akkor veszélyes, amikor egy betegségről van szó, mert egy beteg mindig nagyon akar kapaszkodni, ha nem talál megoldást, vagy akar még biztosabbat, alternatívát, akkor könnyen megvezethető” – mondja dr. Ilku Lívia szakértő, szaktanácsadó, a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője, aki, hogy megmutassa a helyzet súlyosságát, saját területéről hoz egy példát.
„Az Amerikai Egyesült Államokban működtetett több mint 38 700 online »gyógyszertár« közül kevesebb mint 350 felel meg a nemzeti gyógyszerészeti szövetség (National Association of Boards of Pharmacy, NABP) által elfogadott szakmai standardoknak. Vagyis nincs egy százalék! És akkor most csak a patikaszerekről beszélünk. Az egészségügy minden területét talán még erősebben átszövik az álhírek. Pedig ezeket az oldalakat, ha tudatosan vetjük bele magunkat a világhálóba, nagyon is lehet szűrni. Egyrészt árulkodó a nyelvezete, gyakran jól látható, hogy szimpla Google-fordítóval vettek át egy külföldi szöveget, ami már gyanús. Egyébként Európán belül vannak a kötelező bannerek, amelyek automatikusan szűrik a kontinensen belülről érkező oldalakat, de azon kívülre már semmi ráhatásunk.”
Viszont az a szerencsénk, hogy egészen pontos jegyei vannak annak, hogy mi számít tudományos oldalnak, közleménynek. Lássuk, mik azok a bizonyos árulkodó jelek:
- Már a cikk címe is árulkodó, ha az túl szenzációhajhász, szinte biztos, hogy valami bulvárra kattintunk, aminek semmi tudományos alapja nincs.
- Alapvető, hogy legyen forrásmegjelölés, e nélkül tudományos cikk nem is jelenhet meg, ott pedig pontos szabályok szerint épül fel az anyag, pontos grafikákkal, statisztikákkal.
- Ha egy link olyan oldalra visz, ahol semmi nyoma a tudományos forrásnak, tuti, hogy az csapda.
- Ugyanígy nem mindegy, hogy hol publikálták, komolytalan az a cikk, amely azzal kezdődik, hogy „…brit tudósok megállapítása szerint….”. Ha van hivatkozás, tudnunk kell, hogy melyek a mérvadó egészségügyi kiadványok, portálok (ilyen például a New England Journal of Medicine, a PubMed, vagy a Nature) és nézzünk utána annak is, kik a szerzők, hol dolgoznak, milyen minőségükben írták a közleményt. A közléseknek nagyon szigorú feltételei vannak, amelyekbe sok munkát fektetnek orvosok, kutatók.
Fontos látnunk, hogy egy tudományos anyag nemcsak kipattan valaki fejéből, hanem akár évekig-hónapokig dolgoznak rajta a szakemberek, amíg a nyilvánosság elé kerül. Ilku Lívia szerint a legbiztosabb védelem, ha elsőre kételkedünk és meggyőződünk, utánajárunk annak, amit hallunk, olvasunk. Legyünk elővigyázatosak, ne engedjük félrevezetni magunkat!
